A szándék

Az 1960-as években Amszterdam önkormányzata ambiciózus tervvel állt elő egy új lakónegyed létrehozására Bijlmermeer körzetében, szigorúan elválasztva az élet és a munka között.. Minőségi megállapodások születtek az építkezésről és a bőséges zöldfelülettel és rekreációs berendezkedésről.

A megközelítés

Az 1970-es években az amszterdami Városfejlesztési Osztály tízemeletes sokemeletes épületeket alakított ki jellegzetes hatszögletű méhsejtszerkezettel és sok zölddel.. Az önkormányzatot a CIAM és Le Corbusier svájci építész funkcionális városötlete ihlette., szigorú elválasztással élni, munka és kikapcsolódás. Ennek a filozófiának a része az elválasztás is, kerékpár- és a gyalogos forgalom, amelyet a Bijlmermeer eredeti tervében szigorúan kidolgoztak.

Az eredmény

Tovább 25 november 1968 Bijlmermeer első lakója a Hoogoord-lakásba költözött.

A Bijlmermeer társadalmi problémáiról vált országosan ismertté. A minőségi elvek egy része a megszorítások miatt nem valósulhatott meg. Mert a környék felszereltségi szintje elmaradt az építkezéskori elvárásoktól és mert a modern, a tágas lakásoknak fel kellett venniük a versenyt a régió más részein lévő új családi házakkal, az amszterdami családok, akiknek a környéket építették, távol maradtak. Ehelyett hátrányos helyzetűek nagy csoportjai koncentrálódtak a kerületben, melynek eredményeként egy főként szociális lakásokkal rendelkező környék jött létre (első 90% és most 77%) és kevés a sokféleség. Ebbe a csoportba sok bevándorló is tartozott 1975 Suriname kolónia függetlenné vált, majd később ghánaiak és antillák is beköltöztek.

Ban ben 1984 Van Thijn polgármester úgy döntött, hogy megtisztítja Amszterdam központját, és üldözi a drogosok nagy csoportját a Zeedijkből. Ez a csoport a Bijlmer fedett helyeibe és parkolóházakba ment. Mindez azt eredményezte, hogy Bijlmermeer bizonyos helyeit bűnözés sújtotta, degradáció és a kábítószer okozta kellemetlenségek. Jelentős volt a munkanélküliség is.

Egy másik hang természetesen az, hogy sokan szívesen élnek és dolgoznak a Bijlmermeerben. Az olvasztótégely nyitott és barátságos emberek hatalmas sokféleségéhez vezetett, akik szó szerint új társadalmat hoznak létre..

Az 1990-es években egy nagyszabású megújítási akció indult, amely mára hosszú utat tett meg. A sokemeletes épületek nagy részét lebontották, helyükre kisebb méretű lakásokat építettek, köztük sok lakás a tulajdonos által lakott szektorban. A megmaradt lakások alapos felújításra kerülnek. Ezen kívül sok az eredetileg emelt utak (az "úszók") földszinti utak váltják fel, a gátak feltárásával és a viaduktok lebontásával. A legtöbb eredeti kialakítású parkolóházat is lebontották.

A megújulás kevésbé egyoldalú lakossági összetételhez, kellemesebb lakókörnyezethez vezessen. A nyolcvanas évekből származó Amsterdamse Poort bevásárlóközpont is. Amsterdamse Poort bent van 2000 teljesen felújított. A kerületnek van 2006 új irodába költözött Anton de Kompleinben.

A leckék

A Bijlmermeert a következő képek ihlették Le Corbusier amelyekben az olyan funkciókat, mint az élet, a munka és a forgalom lehetőség szerint el kell választani egymástól. Másrészt elhelyezheti a várostervezők elképzeléseit, akik a funkciók integrációja mellett érvelnek egy élénk utcakép kialakítása érdekében.. Ebből a szempontból a városrészeknek több funkcióra van szükségük a dinamikához, helyi gazdaság. Az utcák ekkor kiemelkedő jelentőségűek, mint a környék hívókártyája és a városon keresztüli közösségi hálózat.. A néhai várostervező, Jane Jacobs például ez utóbbi nézetet vallotta.

Tervező és körzetvezető Den Helderben Martin van der Maas ihletett fordítást készített Jacobs ötleteiből a közösségi tisztviselők számára. Ezek a 10 csökkenteni, amelyek jól alkalmazhatók Délkeletre.

1. Az épített környezet nagymértékben befolyásolja az emberek egymás közötti kölcsönhatásait a környéken. Sűrű beépítésű, a társadalmi kapcsolatok jobban fejlődnek a város különböző kerületeiben, mint a zöldterületeken, monofunkcionális külvárosok.
2. Egy város vagy környék szervezett komplexitású probléma, amelyekhez az egyes szektorokon vagy változókon alapuló megközelítés nem elegendő.
3. A közösségi tisztviselők fontos kormányzati eszközök lehetnek az optimális működés megteremtésében és fenntartásában, különféle környékek.
4. A társadalmi kohézió meghatározza a társadalmi biztonságot. Kiépítése, karbantartása nem intézményesíthető.
5. A környéknek folyamatosan alkalmazkodnia kell a dinamikus lakosság kívánságaihoz és szeszélyeihez. Ezért az olyan tervelemek, mint például a nagy, monofunkcionális építészeti ikonok, általában nem kívánatosak.
6. A közterületen sok személyes kapcsolatra van szükség az optimálisan működő környékhez. Főleg gyalogos forgalom, és kevés autó.
7. A környéken található sok növényzet minőségnek tűnik, de általában nem az. A városi növényzet társadalmilag virágzik a szűkösséggel. Ellenkező esetben pusztasággá fajul, gyanútlan és nem biztonságos zöld.
8. A hátrányos helyzetű városrészeket nem lehet nagyarányú lebontással regenerálni, hanem alulról esélyt adva és serkentve a reményteljes folyamatokat.
9. A hivatásos szakértőknek nem szabad akaratuk szerint hajlítaniuk a környéket, hanem inkább a szomszédsági folyamatok intelligens katalizátoraként vállal szerepet, alulról felfelé tartó edény, és a kultúrával.
10. Egy városi körzetet sok tekintetben ökoszisztémának lehet és kell is tekinteni: önfenntartó, összetett, és önmagában is szép

További:
források pl.: Wikipédia, Amszterdam önkormányzata.

Szerző: Bas Ruyssenaars

MEGJEGYZÉSEK